Pixeles vagy vektoros

pixelworks elvalaszto 02

A mindennapokban az emberek 99,9 százalékának ez a kérdés nem okoz fejfájást és valóban egy haszontalan információ. Ez a blog sem azért készült, mert valami hatalmas dolgot hagy ki az életől az a 99,9%, de számunkra, akik képekkel dolgozunk kifejezetten fontos téma.

A digitális képeknek két fő csoportja létezik, pixeles és vektoros, függetlenül attól, hogy a monitorokon minden kép pixelekből áll (egyelőre). Különbség a két nagy csoport között a kép elkészítésének módjában rejlik.

pixeles

Pixeles képekkel találkozunk nap mint nap, pixeles képeket látunk a monitorokon, a telefon kijelzőjén és pixeles képeket készítünk, amikor fotózunk. Minden pixel. Egy kép sok ezer, de inkább millió képpontból áll össze egy kerek (szögletes) egésszé. Az oldalankénti képpontok számának szorzata adja a kép méretét, ahogy jobban ismerjük: hány megapixeles. Telefonoknál is érzényen adat, hogy hány megapixeles a kamerája, pedig a megapixeleknek semmi haszna a hétköznapi életben, telefonok esetében pedig semmi köze a képek minőségéhez. A pixelek száma a kép méretét határozza meg, az egységekénti pixel sűrűség pedig a részletgazdagságot. 

Mivel a pixeles kép képpontokból áll össze, azok mérete és száma pedig korlátozott (kamera függő), így a kép fizikai mérete is korlátozott. Ennek még így sincs nagy jelentősége a mindennapokban, de annál több egy-egy grafikai munka során.

vektoros

A vektoros képek nem pixelekből, hanem matematikai függvényekkel leírható alakzatok, formák és görbék egyvelege. Ebből adódik, hogy vektoros képeket csak erre a célra megfelelő szoftverekkel tudunk készíteni. A vektoros képek a végtelenségig nagyíthatók, mivel a nagyítás során a formákat meghatározó matematikai függvényekben csak az értékek változnak. Az értékek számok és a számok pedig végtelenek. 

Ennek a bejegyzésnek a kiemelt képét megnézve, a géphal vektoros, a háttér fekete fal részlet pedig pixeles. Ilyen halat nem tudunk fotózni az életben, tehát vektoros, falat pedig tudunk fotózni, tehát pixeles. A szövegezés vektoros, ahogy a logóm is. Persze ebben a formban képként már minden pixeles, de az elkészítés során vektoros és pixeles képek voltak. Viszonylag könnyű felismerni a két nagy csoportot, mivel a pixeles kép fotószerű, míg a vektoros rajzszerű.

Talán egyetlen ok miatt érdemes ismerni a különbséget és ez az ok a logó! Logója szinte minden vállalkozásnak van és a logók leginkább szövegből és formákból álló kompozíció, igazán ritka, hogy egy logó egy portré vagy egy traktor fotója legyen. Ebből adódik, hogy a logók vektoros anyagok és ha már vektorosak, szabadon növelhetők és számos nyomdatechnikai eljárásban nélkülözhetetlen formátumok. Pixeles képből nem lehet pólóra hímezni, ahogy nem lehet szitázással sem nyomni. Céges és logós pecsétet sem lehet pixeles képekből készíteni, de még sorolhatnánk. 

Érdekes, hogy az emberi szem a legfejlettebb fényképező, mivel nem pixeleket, sokkal inkább a vektoros képekhez hasonlóan, matematikai függvényekkel leírható és meghatározható formákat közvetít az agyunknak, tőkéletes fotóminőségben. Az analóg fotózás sem pixelekkel rögzített egy-egy témát, tehát ez is vektoros? 

oda-vissza működik, majdnem

Pixeles képet tudunk vektorizálni, azaz matematikai görbékké tudunk alakítani egy fotót is, de a végeredmény közel sem lesz fotószerű. Vektoros képet pedig pixelessé tudunk alakítai, ahogy a már említett géphal is pixeles kép lett.