Email csatolmányok
Végre egy felület, ahol megoszthatom a tanácsaimat nagyobb közönséggel is. Leginkább a képek kezelésével és fájlok küldésével kapcsolatban lenne néhány javaslatom, amivel nem csak a saját, de a címzett életét is megkönnyíthetjük, főleg akkor, ha az munkához is kapcsolódik. Többek számára már ismert megoldásokat említek, de legalább ennyien vannak akik levelekbe mellékelik a családi nyaralásról készül fotókat.
Mint grafikus, az összes digitális anyagot – fájlokat, tervet, képeket és nyomdakész anyagokat digitálisan kapom és küldöm. Hogy máshogy? Azonban ezt lehet jól és rosszul is csinálni. Ma már számtalan lehetőségünk van rá, hogy fájlokat megoszzunk másokkal úgy, hogy azokat ne kelljen email levelekhez mellékeljük. Hiába adott a melléklet csatolása lehetőség, ezt csak kisebb méretű fájlok küldéséhez használjuk. Számomra kis méretnek számít és én is levélben mellékelem az 1MB alatti méretű fájlokat. Hiába mellékelhetünk akár 10MB méretű prezentációt is és lásztólag el is tudjuk küldeni, de az csak a szerencse és beállítás kérdése, hogy a címzett azt valóban meg is kapja. Minden email fiók mérete korlátozott és kifejezetten bosszantó tud lenni, amikor nem kajuk meg a leveleinket a sok csatolmányt tartalmazó levél miatt.
Szinte mindenkinek van egy gmail fiókja, amihez automatikusan jár a Google Drive nevű szolgáltatás is. Érdemes gmail fiókot regisztrálni, akár csak a Drive szolgáltatás miatt is, ahol tárolhatjuk, rendszerezhetjük és több módon meg is oszthatunk akár csak egy-egy fájlt, vagy akár egy teljes mappát is. Számos fájlmegosztó vagy felhő tárhely áll rendelkezésünkre és legtöbbjük ingyenesen használható. Néhány példa a legismertebbek közül:
Ezeken a tárhelyeken tárolt fájlainkat megoszthatjuk bárkivel, azaz készíthetünk a tartalmakhoz olyan hivatkozásokat, amelyeket tovább tudunk küldeni. Ahogy már említettem, megoszthatunk egy-egy fájlt, de teljes mappát is. Csak arra kell figyleni, hogy a megosztáshoz milyen jogosultságot társítunk. Megoszthatjuk csak egy email cím tulajdonosával, de megoszthatjuk „link birtokában bárki megtekintheti” módon is. Én ez utóbbit használom, mivel nincs vele különösebb teendő. (lentebb mutatom)
Amennyiben nem akarunk regisztrációval bíbelődni – gmail, microsoft fiókokhoz regisztráció nélkül is azonnal elérhető a tárhely – használhatunk ideiglenes tárolókat is, melyek közül a legismertebb:
Amennyiben nem akarunk regisztrációval bíbelődni – gmail, microsoft fiókokhoz regisztráció nélkül is azonnal elérhető a tárhely – használhatunk ideiglenes tárolókat is, ahol arra kell figyelnünk, hogy a fájljainkat csak néhány tárolják, így ezt jelezzük a címzettnek is kérve, hogy töltse le mihamarabb. Az ismertebbek:
Fájlnevek
Ez sokkal rövidebb lesz, mivel a téma sem túl bonyolult: hogyan nevezzük el a fájljankat és képeinket. Számos tételt fel lehetne sorolni, mire figyeljünk és hogyan nevezük el a fájljainkat, de talán a leggyakoribb hiba a dátumozás. Minden fájlnak van egy neve és kiterjesztése a kettő között pedig egy pont. Ha másra nem is, de arra érdemes figyelni, hogy a fájl nevének utolsó karaktere ne legyen speciális karakter, legfőképp ne legyen pont! A dátumoknál használt pontozás problémát okozhat a fáljok kezelése során, ezért legalább ezt próbáljuk kiküszöbölni.
A legcsodálatosabb_ naralásunk:2021.10.10..jpg
A dátum végén 10. és a kiterjesztés előtti pont így már dupla pont és ez az amit kerüljünk el.
Menjünk tovább és gondoljunk arra, hogy egy készülő weboldalunkhoz gyűjtünk fotókat és azokat szeretnénk átvevezni. A példában több hiba, pontosabban kerülendő karakter is van. Egyszerűbb megjegyezni, hogy milyen a helyes elnevezés, melyet a következő minta is mutat:
a-legcsodalatosabb-naralasunk-2021-10-10-001.jpg
Lehetőleg kisbetűket használjunk, szóközök helyett kötőjelet és speciális karaktereket pedig egyáltalán ne: ¾, ♣, &, @. Érdemes a nevek végére sorszámokat, mint egyedi azonosítókat is adni, amivel így minden fájlunk egyedi lesz.
